Rainbow Pen

Két éven keresztül néztem, ahogy a két idősebb bátyám James és Albus elindulnak a Roxfortba és alig vártam, hogy én is tanulója lehessek. Eddigi tapasztalatom anyám meséjéből szereztem és már nagyon szerettem volna látni a híres Boszorkány- és Varázsló Szakiskolát.

Már két hete, hogy bevásároltunk – írószert, pergament, seprűt stb… Legérdekesebb volt a varázspálca és a bagoly. A pálcám természetesen Olivanders munka. Tizenkét hüvelyk hosszú, a fa típusa meg szőlővessző és igen meglepő, de a magja nem más, mint főnix farktolla. A bagoly meg hófehér és az egyik legszebb példány a világon. A neve Snowlightning.

- James, Albus, Lily indulnunk kell, különben lekéssük a vonatot – mondta anya, miközben előkészítette apával a csomagokat.

- Most már hárman vannak – boldogan suttogta apa anyának.

- Én aggódom Lilyért. Még olyan kicsi és – apa félbeszakította anyát.

- Hé, nyugodj meg. Lily okos lány. Egyedül is meglesz.

Apa szorosan megölelte anyát. Bár nem tudtam, hogy miért van ez, és hogy rólam van szó, de jó érzés volt így látni őket.

- Mit csinálsz, Lily? Mit nézel? - kérdezte Albus és az arcomba tolta az orrát. – Jaj, de nyálasak!

- Csit már! Észre fognak venni minket! És nem nyálasak. Te vagy nyálas, mikor csókolózol a mardekáros Mirella Blueblooddel.

- Honnan tudsz erről?

- A pletykák gyorsan terjednek, és én mindig mindent tudok - majd büszkén, hogy visszavágtam Albusnak, lementem segíteni. Ő meg dühősen és elpirultan felment a szobájába.

Végül elindultunk, és amikor odaértünk a 9¾ vágányhoz, ott volt Ron bácsi és Hermione néni. Velük voltak az unokatestvéreink Rose és Hugo, és mind ránk várt. Úgy beszéltük meg, hogy együtt megyünk. Hugo is először lesz roxforti diák. Velem egykorú, és kiskorunkban sokszor együtt játszattunk, de azóta eltávolodtunk egymástól. Inkább Rose-zal vagyok jóban. Nagyon szeretem, mert ő nagyobb nálam, és sokszor mesélt a Roxfortban történtekről. Ő az, aki az összes titkomat tudja. Sokszor ad tanácsokat, amik általában beválnak, ha problémáim vannak.

- Sziasztok. Elnézést a késésért, de nehéz elindulni, ha új diák lesz a családban – magyarázkodott anya.

- Sziasztok. Semmi baj mi is most érkeztünk. Tudom, miről beszélsz.

- Legalább Hugo és Lily évfolyamtársak lesznek.

- Igen, így van. Akkor menjünk. Nehogy lekéssük az Roxfort Expresst - mondta Hermione néni.

- Igazad van – helyeselt apa.

Elindultunk. Annyira féltem, hogy nem sikerül a nekifutás, de végül is sikerült. Elbúcsúztunk a szülőinktől, és felszálltunk a vonatra. Mindenki keresett szabad helyet, és végül Rose, Hugo és a két bátyám beültek egy kabinba, ahol találkoztak ismerősökkel, viszont nekem nem maradt hely, úgyhogy sajnos keresnem kellett máshol.

Körbenéztem a vonaton, de csak egy kabin volt - majdnem teljesen üres. Benne ült egy lány. Combig érő rózsaszín haja volt. A szemei szivárványszínűek voltak, a bőre meg fehér, mint a hó.

- Leülhetek? – kérdeztem halkan – Nincs több hely.

- Hát persze. Ülj csak le. Hogy hívnak? – megkérdezte bátran a lány.

- Lily Luna, de inkább csak Lily. És téged?

- A nevem Dorea Lupin.

- Te vagy Tonks és Lupin professzor lánya, ugye?

- Igen. És neked kik a szüleid?

- Hát, ammm… - nem tudtam, hogy áruljam-e el, hogy kik ők vagy inkább ne mondjak semmit. Nem akartam, hogy tudják ki az apám. A végén meg én leszek „a híres Harry Potter Lánya”, és nem Lily Potter, csak Lily, ahogy én szeretném. Viszont, ha titokban tartom, akkor is kiderül, mert a tanárok tudnak rólam. – Én Harry és Ginny Weasly Potter lánya vagyok.

- Valóban? Te vagy a híres, bátor Harry lánya! Hát ez szuper!

- Hát igen, apámnak nagy múltja van, de ígérd meg, hogy nem mondat el senkinek, ő az apám – suttogtam és próbáltam rávenni Doreát, hogy ne ordítson.

- Megbolondultál? Te leszel Roxfort leghíresebb diákja, ha megtudják – még mindig ordítozva és izgatottan beszélt.

- Igen! És mindenki máshogy fog viselkedni velem.

- Ez de fura! Az apád egy híresség, de te nem akarod, hogy bárki is megtudja. De végül is igazad van.

- Örülök, hogy egyet értesz velem.

- Nyugodj meg. Megtartom a titkodat.

- Köszönöm – mondtam szégyenlősen. Megnyugodtam, hogy Dorea nem mondja el senkinek, hogy honnan származok. Remélem apa már elintézte, hogy a tanárok se terjesszék szét, hogy Potter kislánya Roxfort új diákja lesz.

Rose a kabin ajtón kopogott.

- Lily, öltőzz át, mert nemsokára odaérünk.

- Ó, köszi, Rose. Had mutassak be valakit. Ő itt Dorea.

- Ő Tonks és Lupin professzor lánya?

- Igen. Honnan tudtad?

- Mert ugyan olyan szép haja van, mint Tonksnak.

- Köszönöm – mondta elpirulva a lány.

- Akkor én megyek, de ne felejtsétek el átvenni az egyenruhát.

- Rendben. Találkozunk a suliba. Szia.

- Sziasztok.

- Akkor átöltözzünk? – kérdeztem izgatottan, mert alig vártam, hogy felvegyem az egyenruhát.

- Igen. Menjünk.